Úttalan utakon járva, szinte a semmi közepén, néhány majorsági épület mellett található a csodálatosan impozáns Schmidt-kastély.

Ebben a részben egy elhagyatott, több száz éves tanyához látogatunk el. A tíz éve elhagyatottan álló, egykor takaros kis épületet az évek során megtalálták a fosztogatók, de a legnagyobb csapást mégis a természettől kapta. Még pár év és magától összedől a tanyaépület.

A Szőke Tisza gőzhajó 1917-ben készült el a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Wagon- és Hajógyár Rt. újpesti üzemében IV. Károly néven. A hajó a Magyarországon készült oldalkerekes személyszállító gőzhajók valaha készült legnagyobb példánya volt. Sokan nem tudják, de Szegeden valójában két Szőke Tisza is volt. A legendás gőzös története végül szomorú véget ért.

Épült: "Magyar Királyi Tébolyda" néven 1868-ban. Omladozó falak, potyogó vakolat és síri csend. Ez az állapot jellemzi manapság az egykori Lipótot. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (O.P.N.I.) 139 évig működött.

A velencei Meszlény kastély még a 18. század második felében, barokk stílusban épült, majd a 19. század elején klasszicista stílusú szárnyakat építettek hozzá.

Van valahol az országban egy sötét pince, ami olyan törött és megrongált szobrokat, emléktáblákat rejt, amik többsége az előző rendszerből maradt vissza. A rendszerváltás után a kommunista eszméket méltató, és ezen eszmékért harcoló embereket dicsőítő emléktáblákat és szobrokat eltávolították a települések köztereiről. Hely és ötlet hiányában egy sötét pincébe zárták őket, ahol több más, szinte már-már muzeális értékű dolgok is rohadnak...

Az alsóőrsi gyermeküdülő eredetileg úttörőtáborként épült, ahol a Dunai Vasmű dolgozók gyermekei kedvezményesen nyaralhattak. A rendszerváltás után a tábor Gyermek-és Ifjúsági Üdülő néven üzemelt tovább egészen a bezárásáig, 2003 nyaráig.

Pécs város délkeleti részén terül el a Balokány-liget, a tó és az egykori fürdő. 1746-ban említik először, amikor Gregorics Márton pécsi kereskedő felajánlja, hogy a mocsaras területet szabad használat fejében kitisztítja és rétté alakítja. A későbbi évtizedekben a területen kialakított tó közelében még agyagot bányásznak. Az agyagkitermelés következtében ezeken a helyeken egyre több forrás fakadt, amelyek a tó vizét duzzasztották. A tavat egy későbbi irat „Balokanya-Fischteich”-ként említi.

A gyárról nagyon kevés adat lelhető fel, de annyit sikerült kiderítenem, hogy az Eszterházy család építtette valamikor a 19. században, és eredetileg kendergyárként funkcionált. Egyesek szerint a kendert és a lent itt csak áztatták és tilolták, illetve felkészítették a későbbi feldolgozáshoz.

Fotóválogatás a Szellemvárosok Magyarországon által kiírt fotópályázatra érkezett képekből. A remek képekből természetesen készítettünk egy válogatást. A nyitóképen Smid Tibor "Butterfly" című képe látható.

A rendszerváltást követően, a szovjet hadsereg kivonulása után, - csak úgy mint egész Európában - a magyar honvédségnél is elindult egy lassú és fájdalmas leépülés, melynek egy része a nemzetközi leszereléssel köthető össze. A varsói szerződés felbomlása után hazánk éves katonai kiadásai nem érték el már azt a szintet és nem kapták meg azokat a technikákat és "támogatásokat" sem, amiket annak idején.

Az erdő szélén lévő gyermektábor már a két világháború között is létezett. A '30-as években a postai dolgozók gyermekei számára épült erdei ház rengeteg gyermek kikapcsolódását biztosította évtizedeken keresztül.