AZ ESZTERGOMI SZÉNRAKODÓ
Az esztergomi szénrakodó 1927-ben épült, funkciója pedig a dorogi bányából érkező szénpor fogadása és uszályokra való továbbítása volt.
Elsőként nézzük meg, hogy működött a szénrakodó a gyakorlatban.
A Dorogi bányákból bányászott szénport a bányászok csillékbe pakolták, ezeket pedig drótkötélpályán juttatták el a szénrakodóhoz, ahol fogadták a csilléket. A kötélpályán beérkező kocsikat egy három-négy fős személyzet leforgatta a rendszerről, majd azok tartalmát egy csúszdán leöntötték, amik az uszályokhoz csatlakoztak, így került a nyersanyag a hajókra, amik ezután vízen szállították tovább a csepeli és más erőművekbe.
Az üres csilléket a munkások visszaillesztették a kötélpályára, melyek visszaindultak a bányához. A szénrakodóban egy tároló is volt, ebbe azt a mennyiséget rakták, mely arra az időre volt használva, amikor a megrakott uszályt felváltotta egy üres, hiszen a kötélpálya nem állt le, folyamatosan hozta az anyagot.
Az épület alapozását a lehető legalacsonyabb vízállásnál végezték el, a beton alapok 5 méter mélységben vannak a folyó meder talajszintje alatt. Az acélszerkezet több, mint 5,7 kilométeres kötélpályával volt összeköttetésbe, fénykorában akár napi 1000 tonna nyersanyagot is képest volt közvetíteni.
A netes források szerint a szénrakodó funkciója 1963-ban szűnt meg, csakhogy a fentről.hu oldalon az 1965. júliusi műholdképen uszályok állnak az épület alatt, sőt, nemhogy a csillék, de még a drótkötélpálya is látszik, így biztosra vehetjük, hogy a '60-as évek közepéig működött az objektum.
A négy halvány pötty a rakódótól délre, azok a csillék
A következő műholdképek 1969-ben készültek, akkorra már elbontották a drótkötélpályát. Funkciója elvesztésének legfőbb oka a vasút volt, hiszen a kötöttpálya sokkal könnyebben, gyorsabban és költséghatékonyabban meg tudta oldani a nyersanyagszállítást.
A rendszerváltás után több művész is új funkciót akart találni a különleges épületek, ám ezekből semmi nem valósult meg. Én például egy éttermet vagy kávézót simán elképzelnék ide.
Augusztus 20-a alkalmából, - ha már úgyis megmásztam az épületet -, gondoltam, hogy egy zászlót is kitűzök a szénrakodóra, de ehhez el kellett jutnom az épület másik végébe, ami nem volt egyszerű mutatvány.
A két hatalmas betontalapzaton álló szerkezet már csak a fémvázból és a falburkolatból áll, belül a padló nagy része hiányzik, így nekem is egy csupasz acélgerendán kellett végigmennem, hogy elérjek az épület végébe.
Immáron több mint 50 éve áll magányosan a Dunán a szénrakodó, ami nem mellesleg ipari műemlék, és mivel elbontása vagy felújítása is súlyos költségeket emésztene fel, még biztosan sokáig csodálhatjuk a magyar bányászat mementóját az esztergomi Duna partján.
Írta, Urbex Gyula
Ha tetszett a tartalom, támogasd a csatornát Patreonon vagy légy Csatornatag premier előtti videókért és EXTRA tartalmakért cserébe!
Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára és kövess Instagramon is!