A 25 emeletes pécsi Magasház teljes története korabeli felvételekkel, fotókkal és az egykori lakosok visszaemlékezésével.

A toronyház a maga idejében nagyon népszerű volt. Pécs remekül profitált a bányászatból és a nehéziparból. A Magasház megépítése azt jelentette, hogy ő is csatlakozik a "nagy" városok versenyéhez és képes felépíteni egy ilyen nagy és modern épületet. (A hetvenes években például Gyöngyösön és Szolnokon is épültek hasonló házak.) A korszakban a panelos technika nagyon népszerű volt. A korábbi, elavult lakásokban élő emberek alig várták, hogy kényelmes, fürdőszobás, világos lakásokba költözzenek.

Pécsnek a korban már saját házgyára volt, itt készítették el a Magasház elemeit is. A ház egy jugoszláv technológia alapján épült, úgynevezett utólagos feszítésű, IMS rendszerrel. Ennek a rendszernek a lényege leegyszerűsítve, hogy az előre legyártott házelemeket egy folyamatos feszültséget biztosító kábellel rögzítették egymáshoz. Ennek köszönhetően az épületek nagyon stabilak, földrengés biztosak voltak, hiszen a folyamatos erő biztosan rögzítette az építőrészeket.
Magyarországon a hasonló technikák nagyon népszerűek voltak, de a kiforratlan alkalmazásuk számos problémát okozott. Ma is több olyan épület van az országban, amelyik a feszítéses technika hibájából vált életveszélyessé.

A Magasház építése 1974-ben kezdődött, majd nem sokkal ezután, ’76-ban át is adták az épületet, ahová a legelső lakosok ’77 nyarán megkezdték a beköltözést. Azonban a toronyházat csupán alig 13 évig lakhatták.

Épül a toronyház (1974)

1985 - amikor még minden jó volt

Egy szúrópróba szerű ellenőrzésen vették észre az épületben lévő problémát: A toronyház speciális tartószerkezete meggyengült, az épületet tartó vázszerkezeten rozsdásodás jelei mutatkoztak, így az épület elveszítette statikai biztonságát. A szakértők hangsúlyozták: nincs szó közvetlen életveszélyről, csupán óvatossági rendszabályokat vezettek be.
Rabb Péter építészmérnök szerint az akkori tudományos technikai színvonal miatt nem is gondolkodhattak az épület megerősítésén.

1989. december 23-án, egy lakógyűlés keretében bejelentették, hogy pár hónapon belül mindenkinek ki kell költöznie az épületből - bár ekkor még csak ideiglenesen.

A pécsi TV megörökítette ezt a gyűlést, és több ott lakót is megkérdeztek a témával kapcsolatban. Az emberek leggyakoribb reakciója a kétségbeesés volt, de sokan csak rémhírként aposztrofálták a kilakoltatást.

Már csak a portás maradt az épületben (1991. február)

- 1990 márciusától az épület teljesen üres, egyetlen lakó sem tartózkodik bent.

- 1991-ben végleg lemondanak a Magasházról, így az épületet kezelő vállalat kiszereltet minden hasznosítható anyagot és felszerelést, ezáltal elősegítve a további amortizációt, ezzel használhatatlanná téve az egész ingatlant.

- 1994-ben kerül be a Rekordok Könyvébe, mint Közép-Európa legnagyobb lakatlan épülete.

Bálint Balázs fotója

- A toronyház történetének elkövetkezendő éveiben több tulajdonosnál is megfordul, de végül 2002-ben sikerül a város vezetőségének visszavételeznie.

- 2003 tavaszán, miután a Coordinátor Rt. megnyerte a pécsi önkormányzat által kiírt pályázatot, 300 millió forintból megerősítette a ház szerkezetét, ezáltal újra lakhatóvá téve az objektumot.

Az azóta eltelt közel több mint tíz év alatt számtalan ötlet merült fel a Magasház hasznosítása céljából. Volt, aki kollégium, volt, aki irodaház fantáziájának gondolatával játszott el, ugyanakkor szóba jött még pláza, ötcsillagos szálloda, panorámaéttermek, luxusapartmanok kialakítása, sőt még a kilátó ötlete is felmerült.

Pazar kilátás nyílik Pécsre a tetőről

A kétezres évek végén tulajdonosi vita volt az épület körül, sokszor azt sem lehetett tudni, hogy abban a pillanatban kié is az épület. A spanyol tulajdonos 2012 környékén teljesen lemondott a Magasházról, még az őrzési feladatokat sem látta el, így évekig bárki bemehetett az épületbe. Természetesen a fosztogatók sem kímélték, volt olyan is, hogy egy mázsás liftmotort is el akartak lopni, de pechükre kiesett a legfelső emeletről. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy az őrzés hiányában hajléktalanok költöztek be az épületbe, akik - hogy ne fázzanak -, tüzet raktak, de a tűz belobbant.

Több mint 20 év után a jelenlegi városvezetés keményen beszállt a Magasház elleni harcba, és felszólította a tulajdonost, hogy vagy végezze el a szükséges intézkedéseket az épület állagmegóvását illetően, vagy bontást rendelnek el a toronyházra.
Egyes források szerint a bontás költsége körülbelül 1 milliárd forintba kerülhet. A folyamat keretében szintenként kell elbontani az épületet, ami után 20.000 tonna betontörmeléket kell majd elszállítani.

Pár hónappal ezelőtt, 2014 nyarán végül meghozták a Magasházra a bontási határozatot. Az alsó szinteken már megtörtént a veszélyes elemek eltávolítása. A Magasház eddig 37 évet élt meg, amiből csupán 13 évig szolgálhatta a pécsi embereket.

Sokan titkon még mindig remélik, hogy valahogy mégis sikerül megmenteni a Magasházat, és szeretnék, hogy újra úgy ragyogjon, mint fénykorában, amikor a pécsi emberek büszkén néztek az ég felé meredő hatalmas óriásra...

FRISSÍTÉS:

A magasház bontásának előkészületei 2016. márciusi képeken:

Bontják a magasházat (Kozma Roland fotói)

A FlyingEyes Drone Media pár nappal ezelőtt készített egy nagyszerű videót a bontás előtt álló épületről:

A hatalmas daru már március elején felállt, magasház bontását pedig 2016. március 25-én hivatalosan is megkezdték, így már teljesen biztosra vehető, hogy végleg el fog tűnni a város szimbólumává vált hatalmas épület.

Írta, Hajner Gyula

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a youtube csatornára!