Elhagyatottan, üresen és kifosztva áll az egykori MSZMP, majd később az MSZP székháza. A hatalmas épületkomplexum 2007 óta funkció nélkül áll, mióta a baloldali párt kiköltözött onnan.

 A pártház története nagyban kapcsolódik a XX. század történelméhez, hiszen az akkori politikai vezetők főhadiszállása volt. A történelem során az épület háromszor állt romokban: 1945-ben, 1956-ban és most. A erkélyek korlátján a mai napig is láthatóak az egykor vörös színű ötágú csillagok.

A Köztársaság téren 1855-56-ban létesült Budapest első gázgyára, és ennek köszönhetően vált a tér munkás, majd munkásmozgalmi központtá (Lóvásártér, majd 1902-től Tisza Kálmán tér, 1946 óta Köztársaság tér, majd ma II. János Pál pápa tér). A 26-os szám alatti épület 1890 körül épült, eklektikus stílusban, amit később modern stílusúra építettek át. A 27-es szám alatti épület is lakóépületnek készült el 1887-ben, az építtető Ballagi Mór volt, a tervező és kivitelező építőmester Jedlicska János.

Az épület jelenlegi állapotát bemutató videó második és harmadik része:

A székház a II. János Pál pápa térről nézve

Az épület teljesen átázott, az alagsor tele van esővízzel

Az épület oldalát is megbontották

Ezzel sokan egyetértünk...

Az emeleti erkély korlátjában lévő ötágú csillagokat a mai napig is látni lehet. Régen vörös színűre voltak festve.

Beszélő kép

A maradék korlát sem sokáig lesz a helyén

A tetőről egészen szép kilátás nyílik városra

Az épület 1940-ben a Volksbund egyik bázisa lett, ekkor még Tisza Kálmán volt a tér neve. A Volksbund a Harmadik Birodalom érdekeinek képviselője volt Magyarországon, és jelentős szerepet játszott a Waffen-SS magyarországi toborzásaiban is.

A „felszabadulás” után, 1945-ben  kommunisták vették birtokba a 26-os, és később 27-es épületet is. A két munkáspárt egyesülése után, 1949-ben  átépítéseket végeztek az épületben. Az 1994-es "Pincebörtönök" című dokumentumfilmben rengeteg felvételt lehet látni az egykori pártházról. Ebben az időben titkos építkezések zajlottak az épület körül, ugyanis óvóhelyeket alakítottak ki az épületben, egyesek szerint alatta is. Az egyik óvóhelyet megtaláltuk, de a másik valószínűleg legenda, ahogy a földalatti folyosókkal és menekülőútvonalakkal összekötött épületek is.

Később a 26-os épületet az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Nagybudapesti Bizottsága kapta, a 27-es a DISZ-é (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) lett.

1956 október 30-án zajlott le a forradalom egyik legtragikusabb, legvéresebb eseménye. A pártházat megostromolták a forradalmárok, akik az elhurcolt társaikat keresték. Akkoriban az a rémhír terjedt, hogy a politikai foglyokat földalatti pincebörtönökben tartják fogva valahol az épület előtti tér alatt. Ekkor több százan ragadtak lapátot, majd feltúrták az egész utcát. Még téren lévő szobor alá is beástak, mert egyesek szerint ott volt az egyik lejáró a titkos pincebörtönökhöz.

Mindent bevetettek, hogy megtalálják a földalatti börtönöket

Még az épület alagsorában is leástak a földbe

Munkagépek is dübörögtek a téren, keresve a titkos börtönöket (Képek forrása: FORTEPAN)

Emberek ezrei vették körül a gödröket, sokan hangokat, kopogásokat is hallottak a mélyből. A Rákosi korszak diktatúrájában élők számára egyáltalán nem volt hihetetlen az a magyarázat, hogy az akkori rendszer kiszolgálói börtönöket építettek volna a tér alá a politikai foglyok számára, ahonnan a lejáró csakis a kommunista pártszékházból nyílhatott.....

A videóban a 49. perctől van szó a székház alatti állítólagos pincebörtönökről.

A pártház az 1956-os forradalom idején

A vélhetően a KGB által kiprovokált és alaposan előkészített ostrom célja az volt, hogy meg lehessen indokolni a világ előtt, miért kell beavatkozni Magyarországon. Az akció tervezői elérték céljukat, átmenetileg sikerült lejáratni a forradalmat. A meglincselt féltucat ávós drámai képei bejárták a világsajtót. Ám a párház előtt elesett civil áldozatokról, a lelőtt fehér köpenyes ápolóról nem szóltak a hírek. A pártház ostromát elsősorban az ÁVH-sok lefegyverzésének és a vélt foglyok kiszabadításának célja motiválta.

Az ávós védők ugyanis kétszer tűzték ki a megadást jelentő fehér zászlót az ablakba, mire a tömeg befutott a térre, de a ház védői golyózáporral fogadták őket. Erről egy kisávós katona, aki bent volt az épületben 1993-ban így nyilatkozott:  „ - Hullottak az emberek, mint jégeső…”.
S a sortűz megismétlődött, a fehér zászlónak ismét hittek az emberek. Szemtanúk szerint több mint 100 áldozat maradt a sortüzek után a téren. November 4-én hajnalban pedig a térre bevonultak a szovjet tankok - írja a Pesti Srácok weboldal.
A forradalom teljes, részletes története itt olvasható.

Az épület az 1956-os ostroma után

Újjáépítve 1958-ban (Fotó: FORTEPAN)

A pártházzal kapcsolatban ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Az épületben állítólag még ma is megvan még az az emléktábla, amely a forradalomban elhunyt ÁVH-soknak állít emléket.

A téren 1960-tól 1992-ig állt Kalló Viktor halálba rohanó munkáskolosszusa, "A magyar dolgozó népért elesett mártírok emlékműve". A szobor ma a Szoborparkban található. A téren áll még Pedrazzini szobra - ő az ostrom idején halálos sebet kapott francia fotóriporter volt. Egy 1956-os emlékkő is áll a park közepén, ezzel a felirattal: "1956 mártírjainak és áldozatainak felállítandó megbékélés emlékkő jeléül"

A 2006-os zavargások idején a tüntetők megpróbálták ezt az épületet is megostromolni, de a rendőrök megelőzték őket. Mire odaértek volna, már több száz rendőr zárta körül a székházat.

2007-ben az MSZP átköltözött Jókai u. 6-os szám alatti ingatlanba, ezután az épületet lezárták, de az ott található rengeteg, többnyire történelmi jelentőségi iratot hátrahagyták.
Ebben az évben Lendvai Ildikó így nyilatkozott a 5000 négyzetméteres épülettel kapcsolatban: - „El kell adni, mert véres emlékekkel terhes”. Az épületegyüttes további sorsa már túlságosan is politikai töltetű, így azt inkább nem ecsetelem tovább.

Egy ideig In-Kal  Security őrizte  az épületeket, de később lemondtak a távfelügyeletről is. A villanyszámlát sem állta senki, így az áramot kikapcsolta az ELMŰ. A Pesti Srácok weboldal szerkesztői 2013 elején egy számlát találtak az ajtón, amit az MSZP-nek címeztek. Ezek után már nem kellet sok idő, hogy feltörjék az őrizetlenül hagyott egykori pártházat és elkezdődjön az épület lassú pusztulása. A fémtolvajok azt vittek, amit csak lehetett, időközben a hajléktalanok is megtalálták az épületet.

Számla az ajtón (forrás: pestisracok.hu)

A legérdekesebb, hogy még ekkor is rengeteg rendszerváltás előtti dokumentumot lehetett találni az épületben, köztük olyanokat is, amiknek levéltárakban lenne a helyük kutatási célt szolgálva.

A Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP és az MSZP vezetőinek dokumentumait őrző irattárban talált anyagok történelmi jelentőséggel bírhatnak, „ottfelejtésük” adatvédelmi és jogi aggályokat vet fel.

Több tízezer egykori MSZMP-tag személyes adatait tartalmazó, és „szigorúan bizalmas” jelzésű mikrofilmeket és dokumentumokat hagytak ott, amik évekig az épület alagsorában hevertek, mígnem 2013 telén egy újságírókból álló csoport felfedezte és kimentette őket, majd átadta az OSA archívumának részére.

Mikrofilmek egy alagsori helyiség szekrényében (fotó: Vizimajom)

Persze még 2015-ben is lehetett találni érdekes dolgokat az épület lépcsőházában szétszórva:

Ottjártamkor az épületben rengeteg ember volt. Találkoztunk hajléktalanokkal, drogosokkal, de olyannal is, aki éppen az épület szétbontásán ügyködött. Az egykori pártházban ma posztapokaliptikus állapotok uralkodnak, a szemét pedig tonnaszám áll bent az ingatlanban.

Hogy mi lesz a több száz milliót érő épületegyüttes további sorsa, azt nem tudni...

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára! Külföldi elhagyatott helyekhez pedig látogass el a Szellemvárosok a világban oldalra!

Írta, Hajner Gyula

Források:
- fovarosi.blog.hu
- pestisracok.hu
- hg.hu