Elhagyatva: A Kapuvári Húsgyár

Az 1924-ben alapított Kapuvári Húsgyár hazánk egyik legnagyobb húsfeldolgozó üzeme volt, azonban a rendszerváltást követő években fokozatosan csökkent a szerepe, végül 2012-ben csődbe ment.

 1924-ben Kapuváron megalapították a gyárat "herczeg Esterházy Pál Rábaközi Husárugyára" néven, amit az elkövetkezendő évek során fokozatosan fejlesztettek. A korabeli csomagolópapíron és a dokumentumon még az Osztrák-Magyar Monarchiában megszokott módon, német nyelven is ráírták a gyár nevét.

maxresdefault_4.jpg

1268617.jpg

861244_338801899559127_919399885_o_1.jpg

10195502618.jpg

A világháborúk között is szépen fejlődött az üzem, a második világháborút követő időszakban már szállított termékeket Angliába, de a Kádár-rendszer alatt Nyugat-Európától Amerikáig exportáltak bacont, dobozolt és fóliás sonkaféléket.

A gyáregység fénykorában nemcsak Európa szerte terített árut, exportált Japánba, Kínába, Oroszországba, de még az egyesült Államokba is.

1957.jpg

142141650_3294135247359096_3269679888530338412_o.jpg

1961_ciciszunet.jpg

142825559_3294136894025598_2898067841038441645_o.jpg

1959.jpg

foto.jpg

 A 90-es évek közepétől heti kétszáz tonnás készítmény export ment ki a gyárból Oroszország nagyvárosaiba. A hatalmas területen fekvő kapuvári húskombinát, amelynek csak a vágóhídja nagyobb volt egy futballpálya, az ezredfordulóig Magyarország húsexportjának jelentős részét adta.

Csak szeletelt baconből három műszakban napi húsz tonnát állítottak elő. Ez több volt, mint az ország összes húsüzemének termelése együttvéve.

De mi történt ezután?

A gyors tulajdonosváltások, a vissza nem fizetett hitelek, a ki nem fizetett beszállítók és az egymást követő rossz vezetői döntések hamar a csőd közelébe sodorták a gyárat. Kapuváron először 2003-ban állt le a gyár, ekkor közel ezer dolgozó került utcára. A kapuvári üzemben ekkor megszűnt a bacon-és a sonkagyártás, csak a sertésvágás és darabolás maradt, ami már csak 400 embernek adott munkát.

A 2004-es EU csatlakozás után megszűnt a húsipari exporttámogatás, ami szintén nagy érvágás volt az üzemnek, de persze a 2008-as világválság sem jött jól. A húsra rakodó 27%-os áfa pedig kifejezetten nehéz helyzetbe sodorta az egész iparágat. Ha részletesen akarsz olvasni a bezárás okairól, itt megteheted!

Míg a kilencvenes években akár napi 1200 sertést is feldolgoztak, ez a szám utolsó években alig közelítette meg a 60-at. 2012. szeptemberében már akadozni kezdett a folyamat: dolgozókat egyre kevesebbszer hívták, és többször nem is fizették ki őket időben, ezért tüntetni kezdtek az üzem előtt. Tudni akarták, hogy mi lesz a sorsuk.

Mivel a gyár nem tudott teljes kapacitással dolgozni, ezért az egységnyi mennyiségre eső rezsiköltség óriási volt. Az akkori üzemvezető így fogalmazott: "Ott, ahol hetente 1700 disznót lehet levágni, nem lehet heti 300 disznóval gazdaságosan működni." Ekkor már a gyár tartozása ötször akkora volt, mint az értéke.

Ebben az időszakban a gyár jelentős figyelmet kapott a média által. Több szakértőt és politikust is megkérdeztek a témában, mindenki a gyár megmentéséről és a ki nem fizetett dolgozók bizonytalan helyzetéről beszélt. Ekkor még volt remény. Azonban a húsfeldolgozást nem lehetett újraindítani, mert a cégnek nem voltak meg a megfelelő erőforrásai, a ki nem fizetett partnerek bizalma pedig mélyen megrendült gyárban.

Befektetők kellettek, de ilyen előélettel, aligha találtak volna bárkit is. A húsüzem nyakig ült az adósságban.

Ezután jött a feketeleves

2012. őszén megkezdődött a csoportos létszámleépítés, ennek során a dolgozók kézhez kapták a felmondóleveleket. A többmilliós értékű gépek és berendezések nagy részét levágták és más húsüzemekbe szállították. Innen már nem volt visszaút. A Kapuváron megmaradt gépeket a tulajdonos kiszereltette, és Ceglédre szállíttatta.

Orbán Imre, aki 1999-ig volt a gyár üzemvezetője, így emlékszik a gépek elszállítására: "A termelőüzemben álló derékmagasságú darálók le voltak csavarozva. Amikor a gépeket elvitték, nem csavarták ki a csavart, hanem levágták a lábát. Máig egy méter magas lábak állnak ki a padozatból. Senkit nem engednek be. A füstölő szekrényeket flexel szétvagdalták, ma is ott vannak darabokban. Az eloxált rozsdamentes falat leborították sósavval, hogy lemarja a felületet, nem értem, miért. Annyi gépünk volt, hogy nem fért be a ceglédi üzembe, ezért a maradékot elvitték valahova Hajdú-Biharba, ahol egy nyitott raktárban szórták le. A ceglédi üzem is bezárt azóta ötmilliárdos veszteséggel. Ki tudja, mi lett a sorsa a drága német és dán gépeinknek, amelyeket takarításkor még a vízcsepptől is óvtunk."

Kapuvár neve ismerősnek csenghet itt a csatornán, ugyanis pár évvel ezelőtt készítettem egy videót a Húsgyár tekepályájáról, ahol még egy volt dolgozóval is találkoztam, aki hajléktalanként élt a feleségével az épületben. A tekepályát nem sokkal a forgatás után lebontották.

A gyár a bezárása után hosszú évekig funkció nélkül állt, mígnem 2016-ban önkormányzati tulajdonba került, 2018 januárjában pedig megkezdték az épületek lebontását. A bontás megkezdésekor az egyik épületben milliós értékű gépek álltak, ezeket egyszerűen elbontották az épülettel együtt.

Ottjártamkor már megkezdődtek a munkálatok, ezért óvatosan, észrevétlenül kellett az épületek között mozognom, így csak egy Gopro kamerát vittem magammal. Pár nappal később éjszaka is visszatértem a bontás alatt lévő gyárba, megnézni a nappal kihagyott épületeket. Az üres gyártelep rozsdamart darabjait már csak a szél mozgatta, néha a frászt hozva rám.

img_3623_1.JPG

img_3630_1.JPG

img_3633.JPG

img_3637.JPG

img_3638.JPG

img_3643.JPG

img_3656.JPG

img_3672.JPG

img_3731.JPG

img_3719.JPG

img_3765.JPG

img_3733.JPG

img_3735.JPG

img_3737_1.JPG

img_3738.JPG

img_3689.JPG

img_3691_1.JPG

img_3776_1.JPG

img_3778_1.JPG

img_3780_1.JPG

img_3752_1.JPG

img_3755_2.JPG

img_3771_2.JPG

img_3802.JPG

img_3803.JPG

img_3801_1.JPG

img_3798_1.JPG

img_3818.JPG

img_3811.JPG

img_3805_1.JPG

img_3821.JPG

img_3828.JPG

img_3830.JPG

img_3833.JPG

img_3836.JPG

img_3823.JPG

img_3842.JPG

img_3850.JPG

img_3851.JPG

img_3852.JPG

img_3853.JPG

img_3868_1.JPG

img_4007.JPG

img_3841.JPG

Rengeteg anyagot hoztam össze, így a videóba nem fogok mindent beletenni, ezért érdemes csatornatagnak vagy Patreon támogatónak lenni, ugyanis itt láthatjátok majd a kimaradt felvételeket és persze elmesélem, milyen volt éjszaka visszamenni a gyárba.

Miközben készítettem a képeket a bontásról, egy volt húsgyári dolgozóval is összefutottam, aki azt mondta nekem: "Fiam, ez a gyár már nem ér semmit, viszont a piaci űr, ami utána marad... na azt valahogy majd be kell tömni. Hozhatják befelé a sok külföldi szemetet."

Egy biztos: ha lenne egy "Hogyan kell tönkretenni egy nemzetközileg is elismert gyárat" című könyv, az első fejezete biztosan a kapuvári Húsgyárról szólna.

A gyár területén jelenleg szabadidőpark épül.

Írta, Hajner Gyula
Forrás:
- index
- atv
- magyarnarancs

Ha tetszett a tartalom, támogasd a csatornát Patreonon vagy légy Csatornatag premier előtti videókért és EXTRA tartalmakért cserébe!

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára és kövess Instagramon is!