Az egykori kaszinó-és szállodakomplexum a Krk-sziget északkeleti részén, Malinska településtől néhány száz méterre északra helyezkedik el a tengerpart mellett, csodálatos környezetben és páratlan panorámával.

 1967-ben Jugoszlávia a keleti blokkban elsők között eltörölte a vízumkényszert és megnyitotta a határait a nyugati turisták és persze a befektetők számára. Innentől kezdve szinte minden adott volt ahhoz, hogy a Kelet-Európai kultúra a nyugat-Európaival vegyüljön.

A Krk-szigeten lévő kaszinó (később hotel) történetének kezdete a '60-as évek végére nyúlik vissza, amikor is  Bob Guccione, a Penthouse magazin alapítója meglátogatta Krk-szigetet és azonnal meglátta benne a fantáziát.

1969-ben reménykedve, hogy tehetős amerikai és brit üzletemberek sokaságát fogja vonzani a hely, 45 millió dollárt fektetett a Penthouse Adriatic Club Casino (később Haludovo Palace Hotel) építésébe, melyet egy lenyűgöző tengerparti kaszinó és hotel komplexumnak terveztek a szigeten.

Végül 1972 nyarán nyílt meg az épületegyüttes Penthouse Adriatic Club Casino néven, ami az elkövetkezendő rövidke időszakban élte az aranykorát.

A hotel az akkor divatosnak számító brutalista stílusban épült fel, a terveket pedig Boris Magas készítette.

A szálloda-és kaszinókomplexum megépítésével terve nemcsak a bevételszerzés, hanem a nyugat és kelet összekapcsolása, vagyis elmondása szerint a hidegháború melegebbé tétele volt. Giccione szerette volna, ha legalább ebben a térségben alább hagy a hidegháború kemény szele és ezért hajlandó volt mindent megtenni.

Rendszerint nyugati fellépőket hívott meg fellépni a kaszinóba, ahol Olof Palme svéd miniszterelnök és Szaddam Husszein is megtalálható volt egykor.

Megnyitása után szép számmal érkeztek a gazdag, nyugati vendégek, ami nem is csoda, hiszen itt egy helyen szinte minden megtalálható volt, ami a szórakozást és a kényelmet biztosította: A kaszinó mellett volt itt golfpálya, bowlingpálya, sportbár, szépség-és egészségközpont, szaunák és medencék, és persze jobbnál jobb italok és ételek kényeztették az idelátogatókat.

Persze a szebbnél szebb pincérlányok sem voltak utolsó szempont a tehetős vendégek számára. Őket  "Penthouse Pets"-nek hívtak az épületben, akik közül néhányan még extra szolgáltatást is vállaltak, persze extra pénzért. Él olyan legenda is, miszerint egy elszabadult parti közben pezsgővel töltötték fel a belső medencét.

Ez az időszak volt a "kaszinószálloda" aranykora.

Fénykorából sajnos nem sok fotó maradt meg az épületről, de néhányat azért sikerült találnom. Érdemes összehasonlítani a mai állapotokkal:

A kültéri medence és a nyaraló vendégek

A szálloda hallja. A fotó a kaszinóvá alakítás előtt készült 1970-1971 körül

A kültéri medence a szálloda szobájából fotózva

Előtérben a hatalmas parkoló, ami a videó elején is látható

Képeslapok a hotel fénykorából

A szálloda hallja, amit később pubbá alakítottak. Akkor és most

A legnépszerűbb fotó a szállodáról. Akkor és most!

Azonban a kezdeti sikerek után a szálloda és a kaszinó vendégeinek száma megcsappant, főként helyi turisták vették birtokba hotelt, és mivel nekik az ország törvényei szerint tiltva volt a szerencsejáték, nem hozott már annyi bevételt a Penthouse Casino.

1973-ban egy újabb törvénykezés tett volna keresztbe a hotelnek, miszerint külföldi tulajdonban lévő kaszinók nem üzemelhettek volna Jugoszláviában, így ki kellett jelölni egy jugoszláv állampolgárt, hogy a hotel üzemeltetését meg lehessen hosszabbítani.

Ám erre már nem volt szükség, a kaszinó 1973-ban becsődölt.

Guccione végül kiszállt az üzletből és bár a Penthouse Casino nevet elhagyva, de az épületkomplexum tovább működött Haludovo Palace Hotel néven, sokkal visszafogottabban, kevesebb fényűzéssel.

1990-ig minden rendben is ment, a hotel bevételt termelt, a turisták jöttek-mentek. Bár a korábban Guccione által megálmodott szintet sosem érte el, mondhatni ez volt a szálloda második aranykora.

Jugoszláviában a '80-as évek végi zavargások polgárháborúkba torkollottak és beköszöntött a délszláv háború, aminek az emberek százezrein túl a turizmus is áldozatának esett. A turisták eltűntek a térségből, a szálloda vendégei is elmaradtak, helyüket menekültek vették át.
Ugyan a szigeten a reptér elfoglalásán kívül más, nagyobb volumenű katonai akció nem történt, sok ember menekült az ország azon részeibe, ahol nem folytak aktív harcok, így Krk-szigetére is.

Az ideiglenesen bezárt hotelt feltörték és elfoglalták a háború elől menekülők, akik az itt-tartózkodásuk alatt szinte teljesen leamortizálták az egész épületet. 1995-ben mikor a háború alább hagyott és a menekülteknek hivatalosan el kellett hagyni a szállodát, még búcsúzóul elloptak és szétvertek mindent, amit csak tudtak.

A 90-es évek második felére sikerült nagyjából rendbe tenni a szállodát, hogy az vendégeket is fogadhasson. Több erről szóló cikk a 2001-es dátumot jelölte meg, mint a hotel utolsó nyitvatartási évét, csakhogy az ott talált dokumentumok alapján ez az év inkább 2003 lehet.

Több évnyi enyészet és a vandalizmus megtette hatását. Napjainkban szinte már csak az épület váza maradt meg, ablakokat kitörték, a még megmaradt bútorokat és berendezéseket ellopták vagy összetörték.

2008-ig egy orosz befektető volt a tulajdonos, de később ő is túladott a szellemhotelen. Jelenleg nem lehet tudni, hogy ki az épület tulajdonosa, hűtlen kezelések és korrupciók sorozata sújtja az ingatlant. A horvát kormány már többször rendet akart volna tenni a területen, de az előbb említett helyzet ezt egyelőre nem teszi lehetővé.

Az elmúlt években szinte vázig "lerágták" az épületet a fosztogatók és a vandálok és bevallom én is úgy mentem oda, hogy egy csontvázépületet fogok megnézni. De szerencsére nem így történt, ugyanis a szálloda alagsora telis-tele volt érdekességgel, dokumentumokkal, mondhatni "kincsekkel".

A hotelhez vezető út lezárva, de átlépve le lehet sétálni a lejtőn

A főbejárat

A hall és a beülős kialakítású helyek, középen a bár

A bár

A konyhából mindent elvittek

Rengeteg dokumentum van szétszórva az alagsorban

A belső medence mellett lévő bár

A szálloda szórakozóhelyiségében lévő bárpult és a jól megszokott amerikai forgó bárszékek

A belső medence

A külső medence, háttérben a hotel és az egymás mellett-felett elhelyezkedő betonelemek, amik a belső medence természetes fényét és az esővédelmét volt hivatott biztosítani

Én a medence előtt :)

A két medence alattam

Még a délszláv háború is visszaköszönt: az egyik helyiségben több katonai egyenruha volt eldobálva, amiknek még a gombjai is megvoltak. Egészen elképesztő érzés volt a saját kezemmel megfogni a történelmet. De találtam itt iratokat, elektronikai berendezéseket, sőt evőeszközt, ruhát, de még pénzt is!

A bejárás végén természetesen felmásztam az épület legmagasabb pontjára is, ahonnan elképesztő kilátás nyílt a tengerre.

De szálloda hallja mutatja az egyik legdurvább képet. A korabeli bár és a hozzá tartozó beülős-italozós részek a mai napig megvannak igaz, eléggé lerobbant állapotban.

A természet pedig mindig győz: nyáron az alsó szinteken a szálloda dísznövényei igazi dzsungelként törnek maguknak utat az épület belsejébe.

A hatalmas elhagyatott szállodakomplexum egy igazi időkapszula, amit a szigeten járva érdemes mindenkinek felfedezni, akár csak pár órára is.

Ugyanis hazánkkal ellentétben, Horvátországban nem őriznek minden elhagyatott csontvázépületet és nem állják utunkat kiöregedett biztonsági őrök sem, magánterületre hivatkozva.

Egészen konkrétan bármikor lazán be lehet sétálni a szállodába, ahogy anno a gazdag és tehetős emberek tették évtizedekkel ezelőtt, a hotelkomplexum aranykorában.

Írta, Hajner Gyula
Források:
- www.total-croatia-news.com
- www.atlasobscura.com
- balkanist.net

Ezen a linken támogathatjátok a csatorna további működését!

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára is a további videókért! Kövess Instagramon is! Autóroncs videókért ide, cikkekért pedig ide kattints! Külföldi elhagyatott helyekhez pedig látogass el a Szellemvárosok a világban oldalra!