Elhagyatva: 200 éves zsinagóga romokban
A kővágóörsi zsinagógáról sajnos nagyon kevés infó van, de annyi szinte biztos, hogy a 19. század első felében épülhetett abban az időben, amikor a környéken még szép számmal éltek zsidó közösségek.
Az elmúlt évszázadokban a Balaton felvidékén jelentős számú izraelita vallású család élt, amit a környékben lévő zsidó temetők is bizonyítanak. Itt, a Balaton-felvidéken a többségük borkészítéssel, borászattal és szőlészettel foglalkozott.
A kővágóörsi izraelita felekezet 1778-ban alakult meg, amihez több környékbeli település tartozott, de a zsinagóga csak több mint négy évtizeddel később, az 1820-as években épülhetett meg.
Nagyjából 60 évvel később nyerte el végleges alakját, amikor is az épület homlokzata elé egy feljárót toldottak, hogy itt lehessen felmenni a női karzatra.
Az épületet napjainkban...
...és a háború utáni időszakban
Ebben az időben készült el az épület belső festése és a mennyezeti szekkók is. A szekkó eljárásában hasonlít a freskókhoz, csakhogy itt az adott festmény élettartama rövidebb, vagyis az itt felfestett kép és minta hamarabb lekopik, ahogy a felvételeken is látszódik.
Ennek ellenére a hatalmas nyolcágú csillag a mennyezet közepén szépen átvészelte a viharos időszakot:
A zsinagóga napjainkban romosan, gazzal körbenőve várja a jobb sorsát:
A női karzat
A feljárót már visszavette a természet
Fent a karzaton
A szekkók az idők során megkoptak, de nem tűntek el
A zsinagóga belső tere
Sajnos a négy feliratot is megviselte az idő, így azokat szinte lehetetlen kiolvasni. Kettőt még talán ki lehet, szóval ha esetleg valakinek sikerül, ne tartsa magában! :)
Frissítés: Végül sikerült megfejteni a két, még látható szöveget.
תורת ה' תמימה - (torat hashem temima): "Az ÚR törvénye tökéletes"
מצות ה ברה - (micvat hashem bara): "Az ÚR parancsolata világos" - Gavriel Fleischer.
A 19. század végére Kővágóörsi felekezet alárendeltségébe tartozó tapolcai közösség ütemesebben fejlődött a város iparosodásának köszönhetően, így a környék hitközségei közül a Tapolcai jelentősebb lett a Kővágóörsinél, ezért végül az itt lévő szent iratokat is átszállították Tapolcára a háború előtt.
A második világháború azonban nem kímélte a hazai vidéki zsidóságot sem: a falu zsidó lakósságát 1944. május 16-án deportálták.
Végső István a szombat.org honlapon így a "Balatonfüred zsidótlanítása" című cikkében:
"1944 május 16-án kedden délután 5 órakor megkezdődött a zsidók tapolcai gettóba költöztetése. Az izraelita hitközség öt elöljárójának kellett felügyelnie és átadnia őket a kísérő csendőröknek. Balatonfüredről és a hozzá tartozó hitközségi területről összesen 153 személyt hurcoltak el.
A kikeresztelkedett zsidók némelyikét keresztény hittársaik elkísérték a vasútállomásra. Ezalatt a gettóba hurcoltak, Tapolcán, a Csányi László és Iskola utcákban, az izraelita elemi iskola és zsinagóga környékén voltak elszállásolva.
Az első számú ghetto kapujában már várta a Zsidó Tanács a bizottságot. A jelentésből megtudjuk, hogy az első számú ghettoban 205, a második számúban pedig 539 zsidó van elhelyezve, összesen 734. Ez 326 család. Végigjárta a bizottság az összes lakást. Mindenütt rend és tisztaság. Szép munkát végeztek a zsidók erre az ünnepi alkalomra. Reméljük, hogy mindig ilyen rend és tisztaság lesz keresztény alkalmazottak munkája nélkül is a ghettoban. (…)
Mint hírlik, kedves családi jelenet is játszódott le már a ghettoban. Az egyik nap fiatalabb zsidók egymásnak ugrottak s egymást okolták, hogy ide kerültek. „Ti vagytok a hibásak – mondották a becsületesebbek – mert csaltatok, loptatok, feketéztetek. Nem hagytatok békét a keresztény nőknek. Pfuj, piszkos, becstelen zsidók.””
Az országosan mindenhol elvégzett eljárás, a testüregi motozás után – amit 20 szülésznő és bába végzett – 1944. június 19-én, hétfőn a tapolcai gettó lakosait Zalaegerszegre, a téglagyárba vitték.
A Balatonfüred ezt írta a – valószínűleg hirtelenjében elhagyott – gettóról: „Elvitték internáló táborba a zsidókat. (…) Mindenütt a legnagyobb rendetlenség, összevisszaság. Szanaszéjjel hever az elhagyott lakásokban a nagy mennyiségű tojás, sok helyen kiöntve a liszt, a befőttek sokasága mindenfelé. Az ágyak rendetlenek, a szekrényekből sok ruha kiszórva a földre.”
A zalai megyeszékhelyről 1944. Auschwitz-Birkenau táboraiba deportálták a balatonfüredi zsidókat is."
A munkaszolgálatot 4-en, a deportálást 12-en élték túl. A háború után csupán néhányan tértek ide vissza, de a '40-es évek végén ők is elhagyták a környéket, talán az országot is.
Kővágóörsön 1946-ban hivatalosan már csak 6 zsidó élt.
Az egyik épületről szóló cikk alatt pedig egy érdekes kommentre bukkantam. Hátszegi Julika további információkkal szolgál Kővágóörs háború utáni időszakáról:
" - Két család is visszatelepült a háború után, a mi családunk a Stern Sándor és Anyukám Sternberger Erzsébet, aki Kővágóörsön élt a háború előtt a Brandl családnál, az Öcsém és én ott születtünk, Apukám volt a helyi szódás,1960-ban jöttünk el onnan. Ott élt még Lang Ignác és családja, ő hentes volt. Ők valamivel előbb jöttek fel Pestre."
A zsinagóga telkén állt a rabbi háza is, amit a háború utáni években elbontottak. Ekkoriban maga a zsinagóga ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács birtokolta. A 80-as években magántulajdonba került, 1985-ben műemlékké nyilvánították, de a tulajdonosokat mindeddig nem tudták kötelezni az épület helyreállítására.
Ottjártamkor az épületben csak fecskékkel találkoztam, akik szépen befészkelték magukat az elhagyatott zsinagógába.
A zsinagóga megmentésére az elmúlt évek során több kezdeményezés is életre kelt, még egy facebook oldalt is találtam "Mentsük meg a kővágóörsi zsinagógát" névvel, ahol a kommentek között is rengeteg ötletet és felajánlást olvastam. Csakhogy a probléma ott van, hogy a műemlékké nyilvánított épület magántulajdonban van, így az önzetlenül segíteni akaró embereknek is meg van kötve a kezük.
Az elmúlt időszakban az illetékesek többször felkeresték a jelenlegi tulajdonost, csakhogy az ő irreálisan magas anyagi igényei rendre megfúrták az üzlet megkötését.
Az évtizedek során a romos épület teljesen körbeépült, szinte alig lehet megtalálni az egykori zsinagógához vezető utat. De persze aki kíváncsi, az úgyis megtalálja. :)
Írta, Hajner Gyula
források:
- balatoni Romok,
- www.szombat.org,
- jonagolem.wordpress.com,
- http://www.hatartalan.net
Ezen a linken támogathatjátok a csatorna további működését!
Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára is a további videókért! Kövess Instagramon is! Autóroncs videókért ide, cikkekért pedig ide kattints! Külföldi elhagyatott helyekhez pedig látogass el a Szellemvárosok a világban oldal