A rendszerváltást követően, a szovjet hadsereg kivonulása után, - csak úgy mint egész Európában - a magyar honvédségnél is elindult egy lassú és fájdalmas leépülés, melynek egy része a nemzetközi leszereléssel köthető össze. A varsói szerződés felbomlása után hazánk éves katonai kiadásai nem érték el már azt a szintet és nem kapták meg azokat a technikákat és "támogatásokat" sem, amiket annak idején.

Az 1994 márciusában megjelent Népszava hasábjain az akkori politikai elit a következővel magyarázta a létszámleépítéseket és kivonásokat:
"A keleti blokkról való leszakadásunkat követően megszűnt az ellenségképünk, ezért indokolt a hadsereg jelentős létszámcsökkentése, ahogy az elavultnak számító technikák kivonása is."

Később, a '90-es évek második felében a NATO-ba való belépést előkészítendő, számos, akkor még kevés üzemórával rendelkező szovjet gyártású helikoptert és vadászgépet vontak ki, sőt, volt olyan is, hogy több, teljes felújítás után lévő Szu-22-es vadászbombázót hatástalanítottak abban az időben, százmilliós kárt okozva a honvédségnek, ami máig beszédtéma az egykori katonák között.

Az egyik legnagyobb ilyen jellegű roncstemetőt, hivatalos nevén inkurrencia raktárt (használhatatlanná minősített haditechnikai eszközök) a Mezőfalva melletti laktanyában jelölték ki. Ebből a teljesen egyedi építésű és egyedülálló légvédelmi technikával felszerelt laktanyából mindössze 8 db volt az egykori Varsói Szerződés területén. További információ a mezőfalvi laktanyáról a Kamera által blogon olvasható.

A honvédség jelenleg is meglévő "roncstemetői", vagyis kiselejtezett katonai járművekből álló harcászati célpontjai

Az 1986-ban itt létrehozott 104/4. honi légvédelmi rakéta-osztálycsoport, majd 11/16. légvédelmi rakéta-osztálycsoportot 1997-ben szüntették meg. 1997 márciusától a börgöndi 11/15. honi légvédelmi tüzér technikai osztálya települt át Mezőfalvára és a megalakult 11/3. vegyes légvédelmi rakétatechnikai zászlóalj, megkezdve feladatának teljesítését. A különböző haderőreform keretében 2001. június 30-ig felszámolták a MH Duna vegyes légvédelmi ezredet, így a mezőfalvai légvédelmi alakulatot is bezárták, ezzel végleg megszűnt a légvédelmi rakéták korszaka hazánkban.

A honvédségnél folyó stratégiai átalakítás részeként, valamint az átalakítás végrehajtása során feleslegessé vált ingó vagyonelemek ideiglenes tárolása, vagyonkörből kivonásra és átadásra előkészítése érdekében inkurrenciatároló raktárak kijelöléséről rendelkezett. Az 5. Inkurrencia Tároló Raktár Mezőfalva katonai szervezet az MH Tápió Fegyverzettechnikai Ellátó Központ alárendeltségében kezdte meg működését, állománytáblája 2000. június 1-jétől lépett hatályba.

Túlnyomórészt légvédelmi rakétatechnikát és tüzérségi eszközöket adtak át az alakulatok. A haderőreform feszített ütemezése következtében 2001 első félévében jelentősen megnövekedett a beszállítás vasúton és közúton egyaránt. A kirakodás sok esetben éjszaka, szombaton és vasárnap is folyt. Ebben az időszakban nagy mennyiségű vegyvédelmi, műszaki, gépjármű és fegyverzeti eszközt, anyagot vettünk át. Az átvétel egyben a felszámoló csapatok elszámoltatása is volt. Sajnálatos módon a három évvel ezelőtti folyamat az idén megismétlődött, a megszűnő alakulatok több száz tonna anyagot szállítottak be hozzánk." - vélekedett Nagy Zoltán törzszászlós, átadó-részlegvezető 2007-ben.

Ettől kezdve az ország különböző pontjain megszüntetett alakulatok technikáinak százait, ezreit helyezték el itt, ahogy más hasonló inkurrencia raktárakban is. Voltak köztük hídrakó Krazok, D20-as tarackok, hatástalanított Mi-24-es, Mi-2-es, Mi-8-as helikopterek, páncélozott csapatszállítók (PSZH), üzemanyagtöltő járművek, daruk, rakétakilövő állványok, hatástalanított rakéták, antennák, szállítójárművek, teherautók, több ezer gázálarc, vegyivédelmi felszerelések, selyempapírba csomagolt, bontatlak alkatrészek stb....

1995-ben a magyar honvédség ingyen kapott húsz darab, alig használt ex NDK-s Mi-24-es harci helikoptert, – ezekből néhány még az egyesített Németország Légi erejében is repült -, amikből csupán pár darabot helyeztek szolgálatba, a többit a szentkirályszabadjai laktanyában kijelölt területen helyeztek el, amit később az ott szolgált katonák egymás közt csak "Jurassic Parknak" hívtak.

A légibázis bezárását követően a kivont magyar Mi-24-es harci helikopterek és még pár Mi-2-es is a parkba került, ahol az elkövetkezendő időszak folyamán a rozsda ette a százmilliós értékeket. Ekkortájt a helikopterek között több olyan is volt, ami nem töltötte ki az üzemidejét, tehát még nyugodtan repülhetett volna. (Jelen pillanatban a magyar honvédségnek egyetlen egy darab üzemképes harci helikoptere sincs.)

A égbolt egykori királyai 2004-ben innen kerültek át Mezőfalvára.

 A szentkirályszabadjai "Jurassic park". Jobb oldalon, világosabb festéssel az ex NDK-s gépek, elől pedig a legendás Csőrike1

Elől a magyar Mi-24-esek, középen a Mi-8-asok és háttérben az NDK-s gépek, köztük pedig két Mi-2-es látható

Itt már Mezőfalván:

Ezen technikák értéke és az itt tárolt anyagok veszélyessége miatt 2002-től folyamatosan növelték az objektum őrzés-védelmét ellátó személyzet létszámát. Mobil riasztóval láttak el több anyagtároló épületet, de még egy fűthető őrtornyot is kapott a laktanya. 2007-ben 30 fő, tisztek, tiszthelyettesek, polgári alkalmazottak és tűzoltók felügyelték a hatalmas "roncstelep" biztonságát.

 Nagy Károly immáron tízedik éve kutatja fel és járja be a hazánkban található magyar laktanyákat. Tudta, hogy kivételes lehetőséget kapott 2005-ben, amikor hivatalosan beléphetett a laktanya területére. Állítása szerint eddig ez volt a leglélegzetelállítóbb bejárása:

"- Csak kapkodtam a fejem és a fényképezőm, mert amellett, hogy egy teljesen egyedi építésű objektumot láthattam, mindenhol százasával állt a rengeteg kivont haditechnika is. Amikor aztán kijöttünk, abban maradtunk, hogy a képeket csak úgy publikáljuk, hogy nem adjuk meg a helyszínt, így az akkor nem éppen hétköznapinak számító fotók évekig csak a "valahol Európában" néven futottak. Most már nem hiszem, hogy ebből bármi baj lenne..." - emlékezett vissza.

Az évek során a hihetetlen mennyiségű haditechnika szépen lassan eltünedezett mezőfalvi laktanyából. 2010-ben a magyar helikopterek Tökölön bukkantak fel, az NDK-s gépek pedig egy csepeli céghez kerültek, illetve néhány darabot még a mai napig is a szolnoki bázison találhatunk meg.

Szomorú, de a legtöbbjükkel lángvágó végzett, darabjaikat pedig később fémhulladék súlyárban mérve értékesítették, de természetesen akadt néhány üdítő kivétel is. Miután a csepeli cég értékesítette az alkatrészek nagyját, több gyűjtőnek is ingyen felajánlotta a gépeket, megmentve őket a lángvágástól.

Vándor Károly repüléstörténésznek egy Mi-24D harci helikoptert sikerült így megmentenie, amit szinte teljesen újjáépített és szovjet színekben kiállított saját múzeumában, Berekfürdőn.

A Mi-24-es harci helikoptert bárki szabadon megcsodálhatja Berekfürdőn

Ugyanígy tett a veszprémi Balogh Ákos is, akinek szintén egy Mi-24-es helikopter van a tulajdonában. Célja is hasonló; felújítani és kiállítani, emléket állítva ezzel a magyar katonai repülésnek.

Egy másik helikoptertársuk pedig Szegedre, egy nyilvános magángyűjteménybe került.

A veszprémi helikopter még jelenleg is felújítás alatt áll (fotó: LHSN)

A hazai honvédségnek jelenleg is van pár kisebb "roncstemetője", ami inkább egy gyűjtőhely azon kiselejtezett járművek számára, amiket harcászati lőgyakorlat során használnak célpontként.

Mára a mezőfalvi "roncstemetőt" szinte teljesen felszámolták, az ott tárolt felszereléseket és technikákat nyilvános pályázatokon eladták, majd feltehetőleg megsemmisítették őket.
2014-ben a laktanya kikerült a Honvédség állományából, napjainkban a terület egy civil cég tulajdonában van.

Írta, Hajner Gyula
Fotók: Nagy Károly
Köszönet: Benedek Levente

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára!

Nézd meg a Csernobili roncstemetőt, az ukrán tanktemetőt, a világ legnagyobb repülőgép-temetőjét, a veterán roncsokkal teli tábort vagy a lengyelországi autótemetőt is!