1901-ben, Széll Kálmán belügyminisztersége idején született egy gyermekvédelmi törvény, miszerint az államnak jelentősen ki kell vennie a részét az árva gyerekek ellátását illetően. Az eredetileg gyermekmenhelyként épült, majd később gyermekkórházként funkcionált, több mint százéves épület immáron 19 éve áll elhagyatottan...

"Épült: az örök emberszeretet nevében...." - ez áll a lépcsőház falán lévő táblán.

A Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely egy év alatt épült meg, és 1904. október 1-jén dr. Cseresnyés József igazgató főorvos irányításával kezdte meg működését. Az épületet az akkoriban még nagy szónak számító villanyvilágítással is felszerelték.

1950-es évek

Az akkor még Nagy-Magyarország megyéiből, Veszprém, Fejér, Győr és Komárom megyékből bekerülő gyermekek létszáma 1100 volt, mely 1912-re 4155-re nőtt. Az I. világháború következményeként a hadiárvák száma megduplázódott, a menhely túlzsúfolt lett.
A tragikus trianoni döntés után azonban a 18 menhelyből csupán 8 maradt a jelenlegi Magyarország területén.

A legnagyobb megpróbáltatások a két világháború idején érték az intézményt. Óriási ütemben nőtt az ellátandó, árva gyermekek száma, a csecsemőhalálozás szinte mindennaposnak számított.

A II. világháború során, 1944 őszén az akkori igazgató az egészséges gyermekeket Németországba szállíttatta szovjetek elől, a sérülteket és a fogyatékosokat pedig hátrahagyták. A háború elől menekülve 1944 novemberében a kassai gyermekmenhelyről, majd Rimaszombatból és Pécsről érkeztek csecsemők és a gondozónők.

Dr. Gaál István kassai igazgató főorvost 1945. január 23-án bízták meg a veszprémi intézet vezetésével. A szovjet bombázások ellenére a menhely belső kórtermi felszerelése nagyrészt épségben maradt. A városi kórház viszont több ”telitalálatot” is kapott, a gyermekosztály pedig teljesen megsemmisült, így a későbbiek folyamán a menhely épületébe helyezték át a gyermekosztályt.

1951-ben az állami gyermekvédelmi szervezetet egészségügyi és nevelésügyi gondozásra szervezték át. Az átmeneti gyermekotthont nem messze, az utca másik felébe helyezték át.

1954. január 1-jétől nyitotta meg a kapuit a Heim Pál Megyei Gyermekkórház, ami a II. világháború és a ’60-as évek között – állami támogatással – nagy fejlődésen ment keresztül. Ez volt az első kórház az országban, amely Heim Pál nevét kapta.

Gaál 1963-as halála után Török János kerül a kórház élére, aki Szegedről magával hozta a gyerekek „mindenek fölöttisége” elvét, tudományosságát, profizmusát és műveltségét. Ekkoriban kezdett a kórház szakosodni, és több szakmai újítást is elsőként alkalmaztak az országban.

1977. január 1-jén megszűnt az akkor 154 ágyas gyermekkórház önállósága. Attól kezdve a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház gyermekosztályaként működött tovább, amíg el nem készült az egykor Cigánydombnak nevezett területen az ultramodern épületszárny. 1995. július 12-én a Heim Pál Megyei Gyermekkórház végleg bezárta kapuit és átköltözött a Csolnoky Ferenc Kórház "E" épület V. emeletére.

Hogya György helytörténet-kutató, az intézmény egykori dolgozója így emlékszik vissza a viharos időszakra:

" - Nem volt ivóvíz, felütötte a fejét a tífusz, fertőzések tizedelték a lakosságot. A menhely kórházzá nyilvánítása fordulópontot jelentett az intézmény életében: megkezdődött az épületek újjáépítése és a beteg gyerekek gyógyításában új távlatok nyíltak. A sok szörnyűséget elnyomják a csodálatos pillanatok, amiknek részese lehettem. A kórházhoz köt életem első nagy szerelme, aminek az emlékére akácfát ültettem az épület mellett, és ami még ma is áll. Telente együtt ünnepeltünk a gyerekekkel, disznótoros vacsorákat tartottuk, és mint egy nagy család, együtt énekeltünk - emlékezett vissza Hogya György, aki 32 évig dolgozott az intézményben.

"- Az egyik legmeghatóbb történet, amire még most is könnyeimmel küszködve gondolok, egy koraszülött hármas ikerpáré. 1952-ben nem voltak inkubátorok, így a fejletlen csecsemőknek nem sok esélyük volt az életben maradásra. Gara Margit főnővér azonban nem adta fel, külön helyiségben ápolta az alig másfél kilós csecsemőket, akikhez senki más nem mehetett be. Éjjel-nappal, hónapokig vigyázta őket. Szenzációnak számított, hogy mindhárman életben maradtak."

Az intézet büszkeségei és a korabeli dokumentumok ebben a videóban is láthatóak:

Az 1995-ben bezárt ingatlan-együttest és területét a szomszédos egyetem kapta meg tudományos kutatás céljából még 2007-ben, de a 400 millió forintot érő ingatlan a mai napig is kihasználatlanul áll.

Két-három éve, amikor (újra) először jártam bent a kórházban, ahol jómagam is betegeskedtem gyerekként 1995 környékén, akkor még jobb állapotok voltak az épületben. Miután megtaláltam az egykori szobát, ahol feküdtem, tüzetesebben is átvizsgáltam az egész épületet, és a padláson hihetetlen dokumentumokra bukkantam.

A második világháború idejéből fennmaradt, 1941-es és 1942-es, hatalmas méterű főkönyvekből kiderült, hogy pontosan mikor és kik voltak az intézmény lakói. A nem mindennapi dokumentumokat később a kórház folyosóján találtam meg szétdobálva, összetépve....

Korabeli dokumentumok (Bozó Zsolt fotói)

 Ugyanakkor a padlás egy régi tablót is rejtett, amin a gyermekkórház fejlődését követhetjük nyomon 1945 és 1960 között.

A rajta lévő korabeli fotókat nézve pedig nosztalgiázhatunk is:

Kattints a képre a galéria megnyitásához!

2015 nyarán visszatértem a kórházba:

Az egykor gyermekzsivajtól hangos kórházban ma kísérteties csend honol…

Írta, Hajner Gyula

 Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára!