A Kékestetőtől nem messze, a Mátra erdeiben egy nem mindennapi vasszörnyet találhatunk. A síugrás hazánkban egykor népszerű sportnak számított, majd a '80-as évek vége fele, a műfaj kihalása után a sánc vasszerkezete a mai napig is mementóként áll a Kékestető oldalában.

Az 1930-as évek elején épült sáncnál rengeteg síugró bajnokságot szerveztek, hiszen a két világháború között hazánkban népszerűnek számított ez a szám, ahogy a háború után is az maradt.

A sánc tetejére felmászva, észrevettük, hogy nevek és egy évszám is bele van ütve a vasszerkezetbe. Az 1960-as évszám feltehetőleg arra utal, hogy ekkor újították fel, illetve korszerűsítették a síugrósáncot. A nevek pedig nagy valószínűséggel az építészek nevei lehetnek.

A mátrai síugró bajnokságok népszerűnek számítottak, ennek ellenére nem egyszer fordult elő olyan, hogy a verseny megrendezése előtt alig volt hó a sáncnál. Egy visszaemlékezés szerint a közelben edzőtáborozó, más sportágat űző versenyzők, de még a szurkolók is besegítettek a hóhordásba. Ki vödörrel, ki kosárral hordta a havat, de volt olyan is, hogy a Kékestetőről kamionnal hozták a havat, így végül meg lehetett rendezni a bajnokságot.

"1959. január 11-én nemzetközi síugró versenyt rendeztek Mátraházán. A rossz hóviszonyok miatt a versenyzők, az éppen ott táborozó vízilabda-válogatott segítségével hordták a havat a sáncra. A Mátrában rendszeres volt a hóhiány." - áll Kovacsics András visszaemlékezésében.

Ősszel is csodás a kilátás (Vezér Gábor fotói)

 A sánc fénykorában, 1981-ben:

A bírói torony, háttérben a honvéd üdülővel (1981)

 A bírói torony napjainkban

A sánc 90 méteres volt, ahol már a lecsúszás magasságát is állítani lehetett a beülő szerkezettel, ezzel szabályozva az asztalnál elért végsebességet, a nagyobb vagy kisebb, de mindenképpen  biztonságos 60-80 méteres ugrásokhoz.

A Mátraházi pálya hivatalos sáncrekordja 86,5 méter, amit Gellér László ért el 1972-ben.

A 25 év óta funkció nélkül álló sánc vasszerkezete elég stabilnak mondható, a faanyag természetesen már alig található meg rajta. A fák és a bokrok benőtték, de a kilátás a tetejéről még mindig pazar.

A lombok miatt nyáron csak a sánc teteje látszódik

A sánc 1960-as felújításán dolgozók nevei

Gyönyörű panoráma tárul elénk a sánc tetejéről

Télen is gyönyörű:

A sánc 2015 telén (Szőke Péter)

Az utolsó bajnokság 1989-ben került megrendezésre a Mátrában. Ezután a síugró sport szinte teljesen megszűnt annak ellenére, hogy a mátrai sáncon több nemzetközi versenyt, többek között Európa Kupa futamot is sikerült rendezni. Jelenleg már csak Kőszegen működik Magyarország egyetlen síugró szakosztálya.

A bezárását követően, mintegy negyed évszázad után, a mátrai sánc hatalmas vasszerkezete a mai napig is áll, emléket állítva a hazai síugrás egyik legfényesebb korszakának.

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a youtube csatornára!

Írta, Hajner Gyula
Forrás:
- kovacsics.hu/siugras.html (Kovacsics András)
- forum.index.hu (veszprémi)