ELHAGYATVA: Fővárosi Hamvasztóüzem - KREMATÓRIUM

A debreceni után az ország második krematóriuma 1968. májusában nyílt meg Budapesten. Korszerűtlenné válása után 2007-ben zárt be.

 Az első krematórium Magyarországon Boros József tervei alapján Debrecenben épült 1932-ben, de a vallásos lakosság tiltakozása miatt az első hamvasztásra csak 13 évvel később, 1951-ben kerülhetett sor.

Az ország második krematóriuma 1968 májusában nyílt meg Budapest legnagyobb temetőjében, a rákoskeresztúri Köztemetőben, amit már a '70-es években bővíteni kellett, ugyanis egyre többen választották a hamvasztást a hagyományos koporsós temetéssel szemben.

bejeg_kesz_uj_jo.jpg

Akkor és most

1972.jpg

1987.jpg

A fentről.hu képein látszik is a fejlesztés utáni állapot

Az idővel leromlott állagú krematórium korszerűsítése nagy anyagi terhet jelentett volna az üzemeltetőnek, így 2007-ben a fejlesztés helyett gazdaságosabb volt egy újabb, modernebb helyre költöztetni az üzemet. A krematóriumban a fennállása óta eltelt majdnem 40 év alatt közel 2 millió embert hamvasztottak el.

És hogy pontosan hogyan ment végbe a hamvasztás? A videóban az is kiderül!

Több helyen lehetőség van arra is, hogy a hozzátartozók végignézhessék elhunyt szerettük elhamvasztását. Morbidul hangzik, de a cél egyszerű: emberközelibbé hozni a halált. A 2000-es évektől kezdve a szakma egyik nem titkolt célja, hogy megkönnyítsék a hozzátartozóknak a gyászt, illetve azt követő időszakot.

A hamvaszókban időként nyílt napok is szoktak lenni, ahol betekintést kaphatunk a hamvasztás menetéről, sőt, néhány országban még be is lehet feküdni a kemencébe, amit egy szimuláció keretében néhány percig 40-50 fok környékére hevítenek. Morbidul hangzik, de a cél egyszerű: emberközelibbé hozni a halált.

Napjainkban a folyamat tehát profi szinten megy végbe, és ugyan a legtöbb országban a koronavírus okozta tömeges elhalálozás következtében a hűtőházak és a hamvasztók kapacitásuk végét járják, egyszerűsége, gyorsasága és anyagi szempontja miatt a legtöbben ezt a módot választják a hagyományos koporsós temetéssel szemben.

img_0395.JPG

img_0412_1.JPG

img_0414.JPG

img_0416_2.JPG

img_0404.JPG

img_0417.JPG

img_0449_4.JPG

img_0422.JPG

img_0423.JPG

img_0428.JPG

img_0427.JPG

img_0448_1.JPG

img_0443_2.JPG

img_0444_1.JPG

img_0445_1.JPG

img_0437.JPG

img_0440.JPG

img_0441.JPG

img_0442_1.JPG

img_0457_1.JPG

img_0458_1.JPG

img_0450.JPG

Ám a rendszerváltás előtti években nem mindig ment olyan precízen és profin a munka. Sőt..

Tímár Péter fotográfus az 1980 és 1983 között, a fővárosi hamvasztóüzemben készült "Gyász" című fotósorozata megmutatja a kegyetlen valóságot, hogy abban az időben hogyan bántak az elhunytak testével. A fotósorozatról később kiállítás is nyílt, amit akkor megnyitó után azonnal betiltottak.

9_1.jpg

8_3.jpg

7_2.jpg

10_1.jpg

Fotók: Tímár Péter: Gyász, (1980-1983)

A sorozatot ide kattintva tudod megnézni. A fotográfus egy korábban készült interjúban így emlékezett vissza az időszakra:

"Mindenhová engedéllyel mentem, a Krematóriumban például mindig ugyanahhoz a brigádhoz, egy idő után már csak akkor, amikor vasárnapi műszakban voltak, tehát a főnökség nem volt ott. Amikor ott belefutottam, abba a durva szituációba, az szintén egy vasárnapi műszakban volt, akkor a munkások érezték, hogy ez nincs rendben és mondták, hogy ha lehet, most ne fényképezzek, de én azért elkezdtem kattogtatni semlegesebb irányokba, aztán idővel megszokták és onnantól dolgoztam rendesen.

Rögtön az elején, amikor brutális állapotok voltak a hamvasztóban, csináltam pár képet a komolyabb dolgokról és azt a filmet gyorsan kiszedtem és eldugtam, hogy ha bármi történik, mondjuk megjelenik egy főnök és elzavar, akkor azért valami legyen a kezemben. Érdekes szituáció volt, mert az akkori főmérnök írta meg a kiállítási katalógus előszavát, miközben mondta nekem, hogy valójában felelőssé tehető az ott látottakért. De becsületes ember volt, és tisztelte a munkámat."

A sorozatról végül kiállítás készült, időközben a hamvasztónak pedig új vezetője lett, aki feljelentette őt a fotók miatt. Két nap után be is zárták a kiállítást, felső körökből pedig többen nemtetszésüket fejezték ki a képekkel kapcsolatban, de végül belátták: nem azon kell felháborodni, hogy lencsevégre kapták az ott uralkodó állapotokat, hanem hogy ilyenek megtörténhettek a krematóriumban.

Elmesélte azt is, hogy a rendszerváltás után liberalizálták a szakmát, és olyan hírek is terjedtek, hogy az újdonsült temetkezési vállalkozók bekötötték maguk mellé a halottat a Trabant anyósülésére, mert a vállalkozásnak még nem volt halottszállító autója.

Az elhagyatott krematóriumot valószínűleg lebontják, helyére új parcella épül majd.

Írta, Hajner Gyula

Források:
- Tímár Péter
- Mai Manó Ház
- Infóstart

Ha tetszett a tartalom, támogasd a csatornát Patreonon vagy légy Csatornatag premier előtti videókért és EXTRA tartalmakért cserébe!

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára és kövess Instagramon is!