Egy romos kis épület, ahol rengeteg érdekes fényképet és dokumentumot hagytak hátra...

 Valahol a főváros egyik eldugott szegletében áll ez a kis romos vityilló. A szétesőfélben lévő épületet már közel két évtizede nem lakják, fosztogatók is már feldúlták, ennek ellenére rengeteg érdekes kincset rejt ez az egykor takaros kis otthon.

Az épület előtt egy '60-as évek elejéről származó Opel Rekord Olympia P2 Caravan roncsa áll, ami valószínűleg az utolsó itt élő ember használatában állt.

Az épület belsejében máig megvannak a bútorok, a használati tárgyak, szekrények, sütő és a kályha, amivel télen fűtötte be a két helyiséget.

A bejáratból egy kis folyosóra érkezünk, innen nyílik az előszoba, ami egyben a konyha is volt, majd innen a nagyszoba, ami a nappali és hálószoba funkcióját töltötte be. Szegényes, de otthonos kis lak volt.

Ez volt az előszoba, balra látszik a sütő is

Ezzel a kályhával fűtötte be a szobát

Ez volt a hálószoba

Belépve a nagyszobába, borzalmas látvány tárul elénk. Az épületet már régen kifosztották, mindent feltúrtak és szétszórtak a földre.

A fotók és a dokumentumok alapján egyértelműen kiderült, hogy ebben az épületben utoljára egy olyan ember élt, akinek könyvkötő volt a foglalkozása, ahogy édesapjának is. Ráadásul az édesapja műhelyében tanulta ki a szakmát, mint könyvkötősegéd. Erről is találtam dokumentumot, amit a videóban be is mutatok.

Ekkor még fordítva voltak az osztályzatok

Tamás siketnéma volt, ő lakott itt utoljára

Jobban szétnézve a hátrahagyott és feldúlt házban, sikerült olyan leveleket is megtalálnom, amik egészen varázslatosak, akár történészeti szempontból is jelentősége lehet.

Budapest 1929. III/a osztály - áll a fotó hátulján

Ennek a fotónak sajnos semmi nem volt a hátoldalára írva

Vajon nyertek vele valamit?

Az utolsóként itt élt úriember az 1919-es születésű Tamás volt, aki apja után választotta a könyvkötő szakmát. Egy itt talált fotó bizonyítja, hogy 1999-ben ünnepelte 80. születésnapját. Halála után válhatott a ház elhagyatottá.

De a történet szempontjából mégis inkább az idősebbik Tamás az érdekesebb, aki harcolt az első világháborúban, a fronton pedig sérülést is szerzett.

"Apám" - ő harcolt a nagy háborúban

Id. Tamás 1887-ben született, az első világháborúban pedig gyalogosként szolgálta a hazát, megjárta az Orosz frontot, ahol sérülést is szerzett.

Vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak 1936-ban írt levelében vitézi telekre tett kérvényében beszámol a hazának tett szolgálatairól is:

 A teljes levelet a videóban felolvasom

És ha ez még nem lenne semmi, találtam egy házassági levelet is, amiben a világháborút megjárt Tamás szülei szerepelnek, akik 1880-ban kötötték össze az életüket.

Az 1851-ben született Id. Id. Tamás foglalkozása kőfaragó volt, de a levél szerint ekkortájt a vőlegény tartalékos tizedes volt a 32. cs. k. gyalogezred 3. zászlóaljnál.

Az 1919-ben született Tamás fogyatékossága miatt (siketnéma volt) nem állt katonának, viszont a barátja igen, aki levelet is küldött neki, miután a Magyar Királyi Honvédség egységei 1940 szeptemberében bevonultak Észak-Erdélybe, mivel a második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta elcsatolt területeinek egy részét.

A végére pedig egy olyan fotót mutatok, amin inkább a dátum a legérdekesebb.

Az épület napjaikban az összedőlés határán áll. Ha nem is bontják le, néhány év múlva magától is összedől majd...

Írta, Urbex Gyula

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára és kövess Instagramon és Tiktokon is!

Támogasd a csatornát Patreonon vagy légy Csatornatag premier előtti videókért és EXTRA tartalmakért cserébe!