A B.N.V. és a Hungexpo egykori területe akkor került a figyelem középpontjába, mikor március elején elkezdték kivágni a fákat az elhagyatott épületek körül, erre pedig megjelentek az aktivisták és tiltakozni kezdtek a fakivágások ellen. Azóta álladó a jelenlét a területen sőt, az aktivisták egy igazi erdei tábor hangulatú közösséget hoztak létre ott.

 A területen már a huszadik század elején is nagy nyüzsgés folyt, ugyanis 1906-tól ezen a helyen tartották a nagy vásárokat, amik a B.N.V. jogelődjeinek tekinthetünk. Azelőtt volt Március Vásár, Tavaszi Vásár, Keleti Vásár, Budapesti Árumintavásár, majd az egyre inkább nemzetközivé váló ipari és kereskedelmi mustra neve 1925. április 18-án lett véglegesen Budapesti Nemzetközi Vásár.

Egy korabeli kép a Városligetről. A piros körben látszik, hogy már áll az épületegyüttes (forrás: nol.hu)

Története egyes időszakaiban csupán a hazai gyártók seregszemléjeként szolgált, de jellemzően a külföldi ipar képviselői is kiállítottak a rendezvényen egészen 1972-ig, ezután pedig a vásárt áthelyezték Kőbányára.

B.N.V. elköltözése után elbontott épületek anyagából és a Városliget rendezéséhez kitermelt földből emelték az Olof Palme sétány mellett, a Magyar Alkotóművészek Házával majdnem szemben álló dombot, amit akkor még Szánkódombnak hívtak. Országosan ismertté 1983-ban Szörényi Levente és Bródy János: István, a király c. rockoperájának bemutatója tette – azóta Királydombnak nevezik.

1967-től a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Reklámvállalat égisze alá tartozó, külön e célra alapított Budapesti Nemzetközi Vásárok és Kiállítások Igazgatósága szolgált a BNV intézményi hátteréül egészen 1992-ig.

Az ezt követő időszak történései homályosak, de annyi biztos, hogy művészeti iskolák költöztek be a még megmaradt épületekbe. Egyes források szerint a Novus és a Théba is helyt kapott benne. Az alábbi videó is bizonyítéka annak, hogy a diákok feladatként kapták meg azt, hogy az épületek folyosóit "díszítsék fel" az alkotásaikkal.

Szóval a legtöbb jópofa alkotásról biztosra vehető, hogy az egykori diákok keze munkáik.

Az épület napjainkban

Sajnos az épület bejárása körben ránk sötétedett, de nem bántuk, mert volt lámpánk és mert így még izgalmasabb is volt a helyzet. Ugyanakkor az épület tetejéről sem volt utolsó a kilátás.

Az oktatási intézmények megszűnése a területen a források szerint a 2012-2013 környékére tehető. Ezután persze a funkció nélkül, elhagyatottan álló épületeket feltörték, laktak itt hajléktalanok is, akiknek mi is megtaláltuk a nyomait. Rengeteg anyagot, saját tervezésű lemezborítókat, filmtekercseket, fotókat, VHS kazettákat és egyéb dokumentumot hagytak hátra. Az épület falait a graffitisek is megtalálták, és újabb rajzokkal "válaszoltak" az egykor itt tanulóknak.

Nagy valószínűséggel viszontválaszra már nem lesz alkalma senkinek, mivel a nagyon leromlott állagú épületeket hamarosan lebontják.

Egy óriásberuházás keretei között először a városligeti fákat kezdték el kivágni 2016. március 17-én, ami hatalmas közfelháborodást keltett, mert az erről szóló március 16.-i rendelettől számított 5 napon belül nem állhattak volna neki. Ennek megakadályozására civilek vonultak ki a területre, ahol a saját testükkel akadályozták meg a munkagépek rombolását, így aznapra abbamaradt a munka, majd pedig később sem folytatták a fák kivágását.

A területet jelenleg a Ligetvédők uralják, akik többnyire a még meglévő fákra vigyáznak, és akik kialakítottak egy riadóláncot is, ha esetleg újra nekiesnének a munkások fáknak. Az egyik aktivista még nyilatkozni is hajlandó volt nekem, amit a videó második részében láthattok.

Hogy végül happy end lesz ennek a történetnek a vége vagy sem, azt hamarosan megtudjuk a hírekből...

Írta, Hajner Gyula

Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára!