Ebben a bejegyzésben nem csak a képeket és a videót láthatjátok, hanem leírom, hogy is akadtunk ezeknek a nem mindennapi relikviáknak a nyomára.

Történt egyszer egy hideg januári délutánon, hogy felfedező társammal, - akit már jó pár videóban láthattatok - elmentünk egy olyan laktanyába, ahol én már nagyon sokszor voltam. Mivel ő még nem járt ott, ezért mindenképp meg akarta nézni, de emlékszem, próbáltam is lebeszélni róla, hogy már nem érdemes oda menni, nincs ott semmi, meg különben is, mindjárt sötétedik. Valóban már csak nagyjából 2-2.5 óránk volt, ami nem sok egy laktanya bejárására.

Szóval elindultunk, megnéztük az épületeket, bejártuk a terület első részét, és ahogy egyre haladtunk beljebb, elérkeztünk egy olyan épülethez, amiben én ugyan már voltam, de nem vizsgáltam át tüzetesebben. Kiderült, hogy ez az épület valamiféle "szemetes"raktárként funkcionált, ugyanis a szovjetek kivonulásukkor ide dobálták azokat a holmikat, amiket sajnáltak volna csak úgy ott hagyni az épületek folyosóján. Talán kicsit sajnálták ezeket a díszeket, és nem akarták hogy bajuk legyen.
Ahogy látjátok, a videó mindhárom részében ugyan abban a helyiségben vagyunk.

Az első részben egy kisebb csapattal voltam ott, ekkor még csak az odatámasztott plakátokat vettem észre, amiket persze már láttam régebben is, de túl sok figyelmet nem tulajdonítottam nekik.

A második részben felmentünk a töredezett (hajvégek) lépcsőn a padlásra, és jobban szemügyre vettük a dolgokat. Társam elkezdte kiszedni a hatalmas nagy plakátokat a helyükről, illetve benézett alájuk, hátha talál valamit, amit még nem vettem észre, majd ezután elkezdtünk együtt keresgélni.

Pár percre rá előbukkant egy szovjet gárdajelvény nagyobbított másolata, aztán egy hasonló alakú, Lenin arcát ábrázoló kép is. Ezeket elkezdtem levideózni, miközben társam tovább kutatott. Felemelgette az odafektetett ablakkereteket és más deszkákat, és megtalálta a legelső hihetetlen relikviát: Egy eredeti, kézzel festett, embert ábrázoló festményt. Persze alig hittem a szememnek. Ezután kis időre letettem a kamerát, aztán együttes erővel kezdtünk neki az "ásásnak".

Amik ezután kerültek elő, azok valóban nem mindennapi leletek. Ugyan a közelmúltról van szó, így nagy érték nem tulajdonítható nekik, de azért mégiscsak eredeti, kézzel festett képekről beszélünk. Nem mindegyiken, de 2-3 ilyen festményen rajta volt még a szöveg, amiből kiderült az is, hogy ezek a megfestett alakok második világháborús katonák. Ezek a festmények ritkaságnak és relikviáknak számítanak.
Szóval így találtuk meg ezeket a szovjet relikviákat, de ezzel a történetnek nincs vége.

Természetesen nem hagyhattuk ott a festményeket, hiszen bárki megtalálhatja, és megrongálhatja őket, ezért jobbnak láttuk, ha hazavisszük. (Itt jegyezném meg, hogy később felajánlottuk őket egy múzeumnak, akik még válaszra sem méltattak.) Elég sokat találtunk, így amikor összepakoltuk őket, nem figyeltünk oda, és a Lenint ábrázoló vörös színű képet, (ami nem mellesleg grafittal van rajzolva) valahogy ottfelejtettük, amit akkor vettünk észre, miután hazaérkezve kipakoltuk őket a kocsiból.

Másnap, a harmadik részben újult erővel tértünk vissza és szerencsére Lenin nem ment sehova. Tovább kutakodva még mindig találtunk érdekességeket. Egy régi térképet, eredeti fotókat a laktanyából, magas rangú tisztek képeit tartalmazó diákat és egy CCCP-s viaszpecséttel ellátott dokumentumcsomagot is, amit óvatosan fel is bontottunk. A videóban láthatjátok mi volt a tartalma.

Így találtuk meg ezeket a nem mindennapi relikviákat.

Írta, Hajner Gyula

További videókért kövesd a youtube csatornát!